Független, objektív médiát ígért a közgyűlés balliberális többségének szavazataival tegnap megválasztott Kövesdi Péter, az érdi médiacentrum új vezetője. De vajon eddigi életútja alapján mennyire bízhatunk ebben az ígéretben?  

Több pályázat közül Kövesdi Péterét tartotta a legjobbnak egy közismert, ám vele az évek során kollegiális-baráti viszonyban lévő újságírokból álló bíráló bizottság. A zsűri elfogultsága vele szemben nyilvánvaló, de nem is ez az indok, ami miatt fenntartásokkal fogadjuk őt az érdi média élén.

Kövesdi Péter független médiát ígért, ehhez képest a mai, első vezetői megbeszélését információnk szerint mégse az érdi tévé székházának vagy az érdi rádió épületének valamelyik irodájába hívta össze, hanem a polgármesteri hivatal második emeleti tárgyalójába, Csőzik polgármesteri szobájától alig tíz méterre. Ami persze nem azt jelenti, hogy fizikailag innen szerkeszti majd az érdi híreket, de a helyszínválasztás mindenképpen szimbolikus és egyből ellentmond azoknak a szép szavaknak, amelyeket tőle és Csőziktől tegnap a közgyűlésben hallhattunk.

Persze ezt a függetlenséget ők maguk sem gondolják komolyan. Alig két hete történt, hogy a város megválasztott országgyűlési képviselőjének nyilatkozatát a médiacentrum egyik vezető munkatársa, a médiacentrum akkori megbízott ügyvezetője úgy szedette ki a betördelt, nyomdakész Érdi Újságból, hogy az akkor még külsős cég által kiadott laphoz formálisan semmi köze sem volt. Csőzik ezt az akciót szó nélkül hagyta, holott a tulajdonos önkormányzat képviselőjeként lett volna módja eljárni. Nem tette, ami azt jelzi, hogy sok kivetnivalót nem talált a rendszerváltás utáni érdi sajtótörténetben példátlan cenzúrában.

Kövesdi Péter persze akkor még nem volt Érden, de a saját bevallása szerint "balliberális beállítottságú" újságíró szakmai életútja sokmindent elárul arról, mennyire objektív tájékoztatásra számíthat az érdi nyilvánosság.

Kövesdi a pártállam utolsó évtizedében a Magyar Távirati Iroda, illetve az akkor még ugyancsak az állampárt politikai irányítása alatt álló Petőfi rádió, majd pedig a Magyar Televízió Híradójának  volt hírszerkesztője. Tett egy rövid kirándulást a bulvárban is, de aztán visszatért a televíziózáshoz. Először az Antall-kormány egyik fő ellenzékének tekintett Egyenleg című műsorban dolgozott. Méghozzá abban az időben, amikor az újkori demokrácia első nagy hamisítási botránya kitört. 1992 október 23-án a Bánó András által szerkesztett Egyenleg című műsorban bemutattak egy képsort az aznapi Kossuth téri ünnepségről, ahol a tüntetők egy része fütyüléssel és kiabálással belefojtotta a szót Göncz Árpád köztársasági elnökbe. A felvétel a tüntetőknek ezt a csoportját bőrfejű, Árpád-sávos zászlót lengető fiatalokként mutatta be. Ám mint kiderült, a felvétel nem a tüntetés helyszínén és időpontjában készült, és csak utólag vágták össze az október 23-án rögzített kép- és hanganyaggal. Az ügyben született, fegyelmivel történt elbocsátásokat az MSZP-SZDSZ kormány megalakulása után egy hónappal a "független" bíróság hatályon kívül helyezte. Kövesdi Péter is visszatért a híradózáshoz majd a kereskedelmi televíziózás beindulásakor előbb az akkor még ellenzékinek számító TV2-höz, a Medgyessy-Gyurcsány kormány idején pedig az RTL Klubhoz szerződött, ahol a híradó felelős szerkesztője lett. Alapító-főszerkesztője volt a 24.hu ellenzéki híportálnak is. Érdre pedig a Népszavától érkezett - ezt a lapot be sem kell mutatni, mindenki tudja, miről van szó.

Önmagáért beszélő életút, amelyből Kövesdi Péter és Csőzik tegnap kizárólag a szakmai tapasztalatot hangsúlyozta. 

Az ördög azonban, mint mindig, ezúttal is a részletekben rejlik. És mi figyelni fogunk ezekre a részletekre, abban Csőzik és Kövesdi is biztos lehet.